Tévhitek a vízjelekkel kapcsolatban

Sokan a profi fotóssá válás egyik fontos lépcsőjének tartják azt a pillanatot, amikor vízjelet kezdenek használni a fényképeik megjelölésére. Ekkor kerülnek fel az XY Photography feliratok a képekre. Következzenek az ezzel kapcsolatos tévhitek:

Szabó Dorina
Szabó Dorina

A vízjeltől profinak tűnik a kép

Hogyan? Egy rosszul megválasztott felirattól, vagy logótól? Egyáltalán nem segít a fénykép megítélésén, inkább csak ront azon: emeli az elvárásokat a képpel szemben. A fényképnek önmagának kell közvetítenie a profizmust.

A vízjel segít elkerülni a lopást

Ha annyira jó az a fénykép, akkor semmi sem akadályozza meg a képlopást. A legtöbb vízjelet egy egyszerű vágással el lehet tüntetni, nehezebb esetben egy öt perces videóból elleshető trükkel le lehet szedni a képről. Másrészt, miért akarjuk felrakni az internetre? Valószínűleg mutogatni, akkor pedig törődjünk bele, hogy valaki a tudtunkon kívül fogja saját céljaira használni. Nekem is landolt már képem a tudtom nélkül más oldalakon, sőt néhány képem komoly karriert futott be a háttérképek világában. Ilyenkor általában a modell nevét megemlítették, de az enyémet nem. Természetesen pozitív példa is volt már, amikor blogokra, bejegyzésekhez illusztrációnak kérték el képemet.

A vízjel segít reklámozni

Logikusnak hangzik, de sajnos ez sem állja meg a helyét. Egy jelöletlen fényképet szívesebben osztanak meg az emberek, így egy vízjeles kép esetenként jóval kisebb közönséget érhet el.

Prága
Prága

Nem tudok érvet felhozni a fényképeink vízjelezése mellett, főleg olyat nem, amiért cserébe megéri esztétikailag elrontani őket. Gondoljunk csak bele, hogy hány értékelhető képet vágtak már haza a képre erőltetett XY Photography feliratok.

Fujifilm FinePix X100

Hosszú várakozás után sikerült beszerezni egy nagyon szép állapotban lévő X100-ast. Gondolom, a technikai fejlődést követő fotósoknak nem kell bemutatni ezt a típust. Mindenki hallott már róla, ez a megtestesült retró, igazi gyöngyszem. De mik is a legjobb tulajdonságai ennek a gépnek?

Rendkívül kompakt

Tényleg nagyon apró. Kisebb, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező Olympus OM-D E-M5 gépem a 17mm F1.8 M.Zuiko objektívvel. A Fujiban egy kis méretű,  nem cserélhető, fix 23mm F2-es objektív van, így a fényképezőgép akár egy kabátzsebben is elfér. Az objektívbe még egy beépített ND szűrő is belefért, amivel csökkenthetjük a szenzorra jutó fény mennyiségét anélkül, hogy rekeszelnünk kellene. Érdekes, hogy ebben a vázban egy APS-C méretű érzékelő van, ami ezzel a rendkívül éles objektívvel “tükörreflexes” képminőséget képvisel.

Olympus OM-D E-M5 és Fujifilm FinePix X100
Olympus OM-D E-M5 és Fujifilm FinePix X100

Beépített hibrid kereső

Ez talán a legjobb benne. A távmérős gép bal felső sarkában van egy optikai kereső, és erre az optikai keresőre vetít információkat a gép. Expozíciós adatok, aktuális képkivágás, fókuszpont visszajelzés jelenik meg. Ugyan az optikai kereső nem olyan jó, mint egy tükörreflexes gép esetén (mert itt nem az objektíven áthaladó fényt látjuk), de ezekkel a vetített információkkal nagyon élvezetes a fényképezés. Persze, ha szükséges, akkor bekapcsolhatjuk az elektronikus keresőt is, ilyenkor már pontosan azt látjuk, amit a szenzorunk is érzékel. A két mód között váltogatva érződik, hogy az optikai keresők mennyire régimódiak. Annyira, hogy a Fuji már csak egy retró tulajdonságnak tartja.

Külső

Elég csak ránézni: a valaha készült legszebb fényképezőgépekhez méltó külsővel bír. Azt az időszakot idézi, amikor még nem kopogós műanyag lufikat készítettek fényképezőgépnek nevezve. A kezelőfelülete is ezt követi. Nincsen PASM tárcsa, nincsenek felesleges gombok. A rekeszt az objektíven lehet állítani (ezt nagyon hiányolom a digitális korszakból), a záridő tárcsa pedig a gép tetejére került az expozíció korrekció tárcsa mellé. A többi gomb hátul a kijelző mellett kapott helyet. A kis méret ellenére sok mindenhez lehet dedikált gombot rendelni, szóval nincs „kompaktos” érzés a fényképezőgép használatakor.

Fujifilm FinePix X100

Ez egy nagyszerű gép, öröm kézbe venni és használni is. Az elsütő gomb lenyomásakor egy elegáns, halk ciccenést ad ki magából. Nincsen durva zárhang, nincsen össze-vissza csattogó tükör. Semmi zavaró, csak egy szisszenés. Ugyan nem annyira sokoldalú, mint az Olympusaim, de nem is kell minden gépnek annak lennie. Egyébként ez az X100-as egy kicsit régi gép, már két utódja is van, de ez nem jelenti azt, hogy elavult lenne. A Fujifilm hosszú évekig nyújt frissítéseket az eszközeihez, és ezek a frissítések gyakran hatalmas sebességbeli javulást, vagy új funkciókat is hoznak. Erről sok gyártó példát vehetne. Használtan már nagyon alacsony áron is be lehet szerezni, és biztosan nem okoz csalódást.

 

Facebookra feltettem néhány képet, amiket az első héten a kezdeti lelkesedéstől fűtött hangulatban készítettem. Link

 

Miért nem fontos a képminőség?

Amikor emberek a fényképezésről beszélgetnek, tanácsot kérnek vagy éppen eszközök után kutatnak, akkor mindig a képminőség a leggyakrabban elhangzó kifejezés. Legyen minél élesebb, zajmentesebb, tágabb dinamikatartományú, legyenek szépek a színek és legyen minden tökéletes. Tényleg ennyire fontos a jó képekhez a tökéletes képminőség?

Nem, nem feltétlenül. És mondom ezt úgy, hogy rajongója vagyok a jobb képminőséget adó felszereléseknek. Például elképesztőnek tartom, ahogy a Sony – Carl Zeiss páros minden eddiginél szebb képet produkáló rendszert tett le az asztalra, és minden alkalommal ámulattal nézem a középformátumú gépek által készített képeket. A saját felszerelésemet is a kis méret mellett az elérhető legjobb képminőség jegyében válogattam össze: prémium minőségű fix objektívek, alacsony képzaj és tökéletesen pontos autofókusz-rendszer.

Prága Tündi
Filmre fotózva

Ahhoz, hogy egy fotó esztétikus legyen, nem a képminőség a legfontosabb tényező. A jó kép akkor is működhet, ha zajos vagy enyhén életlen. Sok esetben a jó kompozíció, erős mondandó, szokatlan nézőpont vagy megfelelően megválasztott kontraszt elég ahhoz, hogy működjön egy kép. Miért? Azért, mert a kép által kiváltott érzésnek legalább akkora ereje van, mint az ábrázolás minőségének. Általában a kettő együtt adja a jó képet, de amikor az egyik gyengébb, akkor a másiknak kompenzálnia kell a hiányosságot.

Ha belegondolunk, akkor ma már szinte mindegy, hogy milyen eszközzel fényképezünk. Ha éppen nincs szükségünk szűk mélységélességre, akkor egy kis szenzoros géppel is jó eredményt érhetünk el, sőt, már a telefonunkkal is: Instagramon 1080 x 1080 pixel méretű fényképeket nézegetünk az 5-6 colos kijelzőkön. Ha mindenáron fényképezőgépet akarunk használni, akkor ne feltétlenül a képminőség alapján válasszunk, annál sokkal fontosabb, hogy örömmel vegyük kezünkbe a gépet. Lényeges, hogy kézre álljon, jó legyen a tapintása, számunka logikus legyen a menürendszere.

instagram-utca
https://www.instagram.com/locsmandisz/

Ahogy én látom, a fotósok nem a valóságot akarják bemutatni (hiába mondja mindenki ezt). Valaki a valóságnál többet, valaki pedig kevesebbet. Sokan azzal próbálják felhívni magukra a figyelmet, hogy egyre nagyobb odafigyeléssel dolgoznak az elérhető legjobb képminőségen. Erre törekednek az eszközök válogatásánál és a fénykép feldolgozásánál is. Ilyenkor végeredményként előfordulhatnak túlkapások is: agyon HDR-ezett, túlélesített, túlretusált képek. Ezek már nem a valóságot mutatják be, nem életszerűek. De ugyanígy a szándékosan lerontott minőségű képek is torzítják a valóságot. Például, amikor régebbi technikához nyúlunk, vagy direkt nem ideális beállításokat használunk, esetleg filmszimulációval módosítjuk a képet.

Amíg magunknak fényképezünk, addig ne az elkészült kép minősége legyen a legfontosabb, helyette inkább merüljünk el a készítés folyamatában. Mindenki használjon olyan eszközt, eljárást, amihez kedve van. Az eredményen pedig ne aggódjunk. Létezik rossz képminőség, de az ritka, hogy elrontana egy jó fényképet.

Használj fix objektívet!

A digitális korszak óta a kompakt fényképezőgépeket úgy akarják eladni, hogy melyik tud magasabb felbontást és melyiknek nagyobb a zoom átfogása. Ehhez hasonlóan a cserélhető objektíves gépeket is döntő többségben különféle standard zoom lencsékkel árusítják.

A marketingtől elcsábulva a kezdő fotósok is gyakran azt hiszik, hogy egy nagyobb átfogású objektívvel több és több dolgot tudnak megörökíteni. Pedig nem is fontos mindent lefényképezni, főleg nem úgy, ahogy egy ilyen objektívvel tennénk. Érdemes megfontolni a fix fókusztávolságú objektíveket az alábbi előnyök miatt:

Kisebbek és könnyebbek

Kevesebb lencséből állnak, egyszerűbb a szerkezetük és kevesebb meghibásodásra hajlamos mechanika van bennük. Túrázás, sétálás, városnézés közben kevésbé húzzák a nyakunkat vagy vállunkat. Kicsi objektívekkel akár egy egész napot sem lehetetlen végigfotózni.

Forrás: http://camerasize.com/compact/
Egy példa arra, hogyan válthatunk ki egy zoom objektívet kisebb és fényerősebb fixekkel. Forrás: http://camerasize.com/compact/

Nagyobb a fényerejük

Azaz tágabb a rekesz, vagyis alacsonyabb F értékkel dolgozhatunk. Ez azt jelenti, hogy több fényt enged a szenzorra és így kevésbé kell növelni az érzékenységet, továbbá szűkebb lesz az élességtartományunk. Igen, ez mindenki kedvence: fényerős fix objektívekkel lehet könnyedén elmosni szinte mindent a képen.

Szebb a rajzolatuk

Mivel egyszerűbb a szerkezetük és csak egy fúkusztávolságon kell üzemelniük ezért törvényszerűen szebb a rajzolatuk, élesebbek. Egy átlagos zoom általában a teljes tartományának 70-80%-án ad elfogadható eredményt, ezzel szemben egy fix az egyetlen tartományában nagyságrendekkel szebb eredményt ad.

Olcsóbbak

Persze nem a legolcsóbb zoom objektíveknél, hanem azoknál amikhez mérni illik őket. Tehát ha megfelelően fényerős, szebb zajzolatú (ezeket hívják általában professzionális zoomnak) zoom objektívet szeretnénk, akkor minden rendszer esetén mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk.

Prága
Utcafotózáshoz az Olympus M.Zuiko 17mm F1.8 a kedvencem.

Kreatívabbá tesznek

Ez talán a legfontosabb! Elveszi azt a kényelmet, hogy egyhelyből állva csak pásztázzunk és zoomolgassunk, mint valami unatkozó biztonsági őr. Egy fix fókusztávolságú objektív eléri, hogy közelebb menjünk, vagy épp távolodjunk a témánktól. Egy ilyen inger után már nagyobb valószínűséggel fogunk oldalra is menni. Végül akár körbe is járjuk azt, amit le szeretnénk fényképezni. Továbbá a fix fókusztávolsághoz fix perspektíva is tartozik, amit idővel elkezdünk megismerni, és ez segít a fényképeink megtervezésében. Nem komoly tervezésre gondolok, csak arra a pár pillanatra, amit az exponáló gomb lenyomása előtt végzünk. Ezen felül nem a zoom mértékének váltogatásával próbáljuk majd kreatívvá varázsolni a fotóinkat, hanem nekiállunk kompozíciókban gondolkodni.

Szóval mindenkinek ajánlom, hogy egy standard fókusztávolságú fix objektívet próbáljon ki.

Fotós könyvek kezdéshez

“Majd valamikor engem is megtaníthatnál fotózni.” Gyakran kapom ezt a mondatot ismerőseimtől. Amikor valaki megkapja/megveszi élete első fényképezőgépét, akkor az első napok-hetek lelkesedése után gyakran csalódottan teszi vissza a polcra. Ez nem is csoda, mert a fényképezőgépek működése eléggé szélsőséges: mindegyiken van “egy gombos” teljesen automata mód, amivel a legtöbb szituációban nagyszerű képeket készíthetünk. Azonban ha teljesen uralni akarjuk a gépet, akkor nagyon tág fizikai, technikai és esztétikai tudásra kell szert tennünk.

Persze, aki hobbiból néha fényképezget, vagy a családját szeretné megörökíteni, annak nem kell mindent tudnia, elég csupán annyit, hogy bizonyos szituációkban mire figyeljen.

Scott Kelby: A digitális fotós könyv 1.

Scott egy nagyon nagy tudású fotós, aki oktat, ír és aktívan gyakorolja a szakmáját is. Könyvében nem fizikával, nem elméleti alapokkal fárasztja olvasót. A könyvet úgy írta meg, mintha egy beszélgetés közben tanácsokat adna, felhívná a figyelmet a legfontosabb beállításokra. Ezeket a tanácsokat, tippeket témákba szedve tálalja. A sorszámozás arra utal, hogy hasonló szisztéma szerint több könyvet is kiadott.

moly.hu – Scott Kelby: A digitális fotós könyv 1

Joe McNally: Kapd el a pillanatot

Miután a kezdéshez szükséges tudás a kezünkben van, bátran belelapozhatunk olyan könyvekbe is, amelyek komoly inspirációt adhatnak nekünk. Joe McNally könyve ideális arra, hogy egy kicsit bepillantsunk a leghíresebb címlapfotók kulisszái mögé. Az egyes képekhez mellékelt leírásból nem csak tippeket kaphatunk, hanem a fotók érdekes történeteit is megismerjük. Joe a National Geographic fotósa már több évtizede, ezenkívül a rendszervakus fotózás egyik legnagyobb képviselője.

moly.hu – Joe McNally: Kapd el a pillanatot

David Präkel: Kompozíció

A fényképezésben nem a technikai tudás megszerzése a legnehezebb, és nem is az ideális téma megtalálása, megalkotása. Mindenek felett áll a látásmód. Mitől lesz igazán szép egy fénykép? Milyen a jó fény? Mi az a kompozíció? Ez az a terület, ahol semmi sem biztos, és minden ízlés kérdése. Ennek ellenére az alapok nagyon fontosak, de szerencsére egyszerűen megtanulhatók. Az induláshoz szükséges “szabályok” elsajátítása után pedig tudatosan meg lehet azokat szegni. David Präkel fotóművész, tanár és író. A Kompzíció című könyvével kezdve végigvette a legfontosabb területeket a fényképezésben, és könnyed hangnemben írt róluk. Ő egy igazi művész, nem fogja elmagyarázni, hogy hogyan állítsd be a fényképezőgépedet és eszközöket sem fog ajánlani neked, csupán megmondja, hogy egy fénykép mitől lehet szép.

moly.hu – David Präkel: Kompozíció

Rossz idő van? Irány a szabadba!

Nyáron a verőfényes napsütésben gyakran hallom másoktól, hogy “ilyen jó időben jó lehet fényképezni, elvégre jók a fények”. Ez nem így van. A nyári napsütésben (főleg délben) igazából nehéz esztétikus képet készíteni.

Ha fényképezésről van szó, akkor szeretem a telet és az őszt is. Ilyenkor mindig alacsony szögben érkezik fény és így mindig érdekesen világítja meg a környezetet. Továbbá a táj is sokkal változatosabb. Persze, jó nézni nyár elején a csupa zöld, élő természetet, de én legalább ennyire szeretem a téli kopár tájat is. Ilyenkor a hóesésnek hála nincs két egyforma nap.

Elmondhatjuk, hogy a rossz idő kifejezetten jó a fotós számára. Tavaly ilyenkor Tündivel a közeli erdőben sétáltunk. Körülöttünk kopár fák, a talpunk alatt egy kevés hó volt. A hidegtől pocsolyák és a közeli kis folyóág is befagytak. Ebbe a téli világba sütött be a nap, és festett aranyra mindent, amit csak tudott.

Tündi, erdő, tél

Ezen kívül nagyon jó fotós “eszköz” lehet még a köd is. Eltakar, misztikus és segít leválasztani a témát a háttérről. A meglévő fényeket nagyon szépen tompítja, legyen szó a napról vagy akár a város fényeiről. Ilyenkor attól sem kell tartanunk, hogy a készülendő kép egyes részei kiégnek vagy bebuknak, ugyanis a kép legvilágosabb és legsötétebb részei között kisebb lesz a különbség. Mostanában Instagramra több ködös kép is készült.

Instagram köd

Linkek:

A tökéletes ajándék egy fotósnak?

Fotós ismerőseinket meglepni egy jó ajándékkal sosem egyszerű. Vegyünk nekik egy könyvet vagy kiegészítőt? Sajnos nem tudhatjuk, hogy pontosan mire vágynak a sok ezer opció közül.

A legjobb, ha nem próbáljuk meg kitalálni, hogy éppen milyen memóriakártyára vagy átmenetes szűrőre van szükségük. Ezeknek a felkutatását jobb rájuk hagyni. Ha mégis fotós ajándékot szeretnénk venni, akkor érdemes a régi gépek között szétnézni. A kedvenc márkájából egy régi filmes gépnek biztosan örülne. Persze még így is rengeteg opció marad. Kompakt, tükrös vagy távmérős legyen? Melyik tetszene neki?

A legjobb megoldás egy régi instant filmes kamera. Egy Polaroid. Ezeket a készülékeket már nagyon olcsón beszerezhetjük és biztosan mindenki örülne egynek. Akkoriban igazi csodának számítottak, és a kultúrára gyakorolt hatásuk még mindig nagyon erős. Gondoljunk csak a Memento című filmre vagy az Instagramra. Igen, az insta logója, neve, szűrői és alapötlete is az instant filmes gépektől származnak.

Polaroid

A Polaroid cég azóta sajnos csődbe ment, és a márkanév már más kezében van. Az eredeti Polaroid instant filmek gyártását is leállították. Azonban az Impossible Project célja az, hogy az eredeti filmek másolata továbbra is elérhető legyen. Készülékeket már alig 3-4 ezer forintért is találhatunk használtan, továbbá a Polaroid is gyártja az eredeti gépek másolatait.

Persze nemcsak a Polaroid féle instant filmes rendszer létezik, hanem alternatívának ott van a Fujifilm által készített Instax is.

Linkek:

Back to top