Lehetőségem adódott egy hétig tesztelni az Olympus legújabb PEN fényképezőgépét. Lelkes utcafotósként kedveltem a gép jó tulajdonságait és találtam néhány furcsaságot is, de azt elmondhatom, hogy fájó szívvel adtam vissza a teszt végén.

A PEN széria nagyon régre nyúlik vissza. Már a kisfilmes korszakban is a “kicsi és elegáns” címszavakkal igyekezett hírnevet szerezni magának, és ez a gondolatiság a mikro 4/3 megjelenésekor új lendületet kapott. Az első digitális PEN egy kisméretű, de prémium megjelenésű fényképezőgép volt. Egyszerű kezelőszervek mellett a jó minőségérzetű anyagok jellemezték. Később azonban megjelent az igény, hogy az ilyen kompakt, téglatest formájú gépek inkább távmérős kialakítást kapjanak: tehát legyen beépített keresőjük.

Első benyomások

Megjelenéskor a sajtófotókat nézegetve többen is összehúzott szemöldökkel néztük a PEN-F kezelőszerveit. Mindent tárcsa és gomb túlméretezettnek tűnt, az egész külsőre csak annyit tudtam mondani, hogy egy kicsit “túltolták”. Később a valós képeken már kevésbé éreztem ezt, és a doboz kibontása után végleg elszállt mindenféle negatív érzésem. A gombok, tárcsák nem túl nagyok. Sőt, így jók, így lehet őket könnyedén használni. Egy ilyen méretű váz kicsi tárcsákkal nem működne jól a kézben. Az Olympus mérnökei külön figyelmet szenteltek arra, hogy az egyes tárcsák/kapcsolók keménységét – vagy ellenállását – a használat gyakoriságához igazítsák.

Használat közben

Az elején leszögezném, hogy szinte kizárólag utcafotóra használtam a gépet. Hogy miért? Hát, mert arra tökéletes! Sportra, portréra vagy rendezvényre van jobb alternatíva a rendszeren belül is. Felraktam rá a “hétköznap futkosós”  Olympus M.Zuiko 17mm F1.8 objektívet és le se vettem róla a teszt ideje alatt. Ezzel az objektívvel nagyon kicsi és nagyon jól használható kombinációt alkotnak. Az utcán nem mindig van idő megfelelően beállítani a gépet ezért a gépváz tetején elhelyezett dedikált expozíció korrekciós tárcsa nagy segítség, továbbá ezen az objektíven van távolság skála a manuális használathoz. A PEN kijelzője kihajtható és forgatható, így akár szokatlan szögekből is tudunk komponálni.

A gép elejére került ART tárcsa felvágósnak tűnhet, de nem az. Egyrészt az elhelyezése abszolút retro – meglepő módon a fogást sem zavarja – másrészt jópofa képmanipulációs beállításokat érhetünk el vele. Ezek már nem a régi kompaktos “ART szűrők”, hanem hozzáértő kezekbe szánt finomhangolási lehetőségek: színszűrők, színkorrekciók és minden egyéb eszköz, amire szükségünk lehet.

Ez az első PEN, ami beépített elektronikus keresőt kapott. A kereső egy nagyfelbontású OLED kijelző, ami megfelelően gyors és a külső fényekhez alkalmazkodva automatikusan változtatja a fényerejét. Szinte minden szituációban megállja a helyét: nem késik, sötétben is látni vele és ugye felvétel előtt már láthatom, hogy milyen képet fogok készíteni. Egyébként a keresőt a géptest bal felső sarkában helyezték el.

Amikor a városban mászkáltam vele, akkor általában a nyakamban lógott vagy épp csak a kezemben tartottam. Ahogy felemeltem a szememhez senki nem nézett rám furcsán, senki nem jött zavarba, senki sem kérdezte meg hogy melyik újságtól jöttem. Diszkrét voltam így zavartalanul fényképezhettem. Az elektromos zárat bekapcsolva (1/16000 másodperces sebességgel tud “lefutni”) pedig teljesen hangtalan is lettem, így nem befolyásoltam a témát. Egyébként ez a forma pont erre jó: mászkálni vele, tekerni ezt-azt akár felemelés közben és a keresőbe nézve már lőni is, majd tovább állni.

A PEN-F lelke egy új 20 megapixeles érzékelő. Nagyon sokáig használták a mikro 4/3-ad gyártók az előző 16-osat, így már ideje volt az újításnak. Az új szenzor kicsit ambivalens fogadtatást kapott, mert a stúdióteszteken mért értékekben nem túl nagy a fejlődés. Ez nem feltétlenül baj, mert mindezt nagyobb felbontásban tudja, tehát több részletünk van. A képet nyomtatáshoz vagy webes felhasználáshoz leméretezve már láthatjuk a képminőségbeli fejlődést.

Egy hét után

Önmagamat ismétlem, de ez a gép tényleg nagyon kicsi, diszkrét és elegáns megjelenésű. A felhasznált anyagoknak hála jó érzés kézbe venni és a műszaki megoldásoknak hála öröm használni. Hogy kinek ajánlom? Utcafotósoknak mindenképpen, de igazából bárkinek, aki szereti a klasszikus gépeket és a klasszikus értelemben vett fényképezést.

Az egy hetes tesztelés során készült képekből néhányat feltöltöttem egy Facebook albumba: Link

Az Olympus Mintaboltnak köszönhetően próbálhattam ki az Olympus PEN-F fényképezőgépet. Te is kipróbálnál Olympus gépeket?