The Battle of Souls, werkfotózás

Pár hete leporoltam ezt a régi fotósorozatot, ugyanis ezt választottam a fotográfus szakmai vizsgaremeknek. Hogy miért pont ezt? Mert mindenképpen valamilyen riportjellegűt szerettem volna, ahol a képeken túl tartalom is van.

A fotózsurnalizmusban mesélünk, érzelmeket keltünk és mindezt úgy, hogy csak egy alkalmunk van elkészíteni a felvételeket. Ehhez az izgalmas kihíváshoz írtam egy vizsgaremek dokumentációt, amit most átfogalmaztam egy könnyedebb hangnemre, hogy bárkivel megoszthassam.

A feladatról

Lehetőségem adódott, hogy asszisztensként egy amatőr klipforgatáson vegyek részt. A videót Ábrahám Imre írta és rendezte. Az alkotói folyamathoz teljes szabadságot kért a zeneszerzőtől, Andrew Barasitstól. Imrének volt már korábban tapasztalata reklámvideóval és riportvideóval, azonban a szereplők a baráti társaságból kerültek ki. A forgatás során az első számú feladatom az volt, hogy a világítást kezeljem (fényvisszaverő és állandó fényű softbox), továbbá kellékek kezelésénél segítettem. A videó felvételeket Imre maga rögzítette, csupán egy snittet készítettem én.

Az előkészületek és a próbafelvételek során volt alkalmam arra, hogy werkfotókat készítsek. A fényképek célja, hogy a külső szemlélők számára is betekintést nyújtsanak a munkánkba.

Werkfotó

A werk megmutatja a “színfalak” mögötti eseményeket, láthatjuk a stábot munka közben, a színészeket a felvételek között. Ezek olyan képek, amik az elkészült műben nem láthatóak, viszont ahhoz képest extra információt hordoznak. Műfajilag úgy tekinthetünk rá, mint egy speciális riportra.

Bal oldalon a klipből egy képkocka látható, míg jobb oldalon a werkfotó.
Bal oldalon a klipből egy képkocka látható, míg jobb oldalon a werkfotó.

Készítéskor a zsurnaliszta szemléletet követtem, azaz nem avatkoztam be, nem készítettem beállított képeket és nem zavartam meg a folyamatot jelenlétemmel. A képek célja az objektív történetmesélés.

Felvételek készítése

A fényképek készítésére Olympus E-M5 fényképezőgépet használtam egy széleslátószögű (M.Zuiko 17mm f/1.8) objektívvel, ez a kombináció meglehetősen kicsi és halk, így segített abban, hogy végig diszkrét maradjak és ne zavarjam meg a munkát. Az objektív alkalmas arra, hogy közelről készítsünk tartalmas felvételeket és a szemlélő természetesnek érezze az elkészült képeket. A látószög hasonló az emberi szeméhez, így a felvételeket nézve könnyedén a jelenetbe tudjuk magunkat képzelni.

Mivel Imre a videót is fekete-fehérre tervezte, ezért már a fényképek készítésekor is arra törekedtem, hogy azok monokrómban is működjenek. Nagy gondot fordítottam arra, hogy a fények és árnyékok megfelelő kontrasztot alkossanak. Mivel a művérnek fontos szerepe van a klipben, így a fényképezéskor is kerestem azokat a szituációkat, ahol az felismerhetően jelenik meg.

Már az első pillanatban egyértelmű volt, hogy egy ilyen munkát nem egy képben, hanem egy képsorozatban lehet megfelelően bemutatni. Fotózáskor kerestem az érdekes és egyben érthető szituációkat. Nem szerettem volna kizökkenteni a nézőt azzal, hogy akár egy képről ne tudja eldönteni, hogy mit ábrázol.

Fontosnak tartottam, hogy a sorozat megtekintésekor megismerjük a résztvevőket és egyértelműen elkülönüljenek a szerepek. A rendező instruál és többször megjelenik a kamera mögött, míg a szereplők a kamera előtt játszanak.

Főbb kompozíciós vonalak.
Főbb kompozíciós vonalak.

Az ember minden képen ösztönösen keresi az arcokat, követi a tekinteteket. A világos, kontrasztos területek vonzzák tekintetünket. A sorozatban található képek többségére átlós kompozíciós vonalakat és háromszögeket lehet helyezni, ezektől tűnnek azok dinamikusnak és lendületesnek.

Fényképek feldolgozása

A képeket az Adobe Lightroom programmal dolgoztam fel, mert ideális volt a feladatra: az elkészült képek egységes megjelenést kaptak. A fotózsurnaliszta hozzáállás miatt a képek tartalmát nem manipuláltam csupán az alábbi műveleteket hajtottam végre:

  • Fekete-fehér konverzió, ahol narancs színű szűrőt szimuláltam, hogy világosítsam az emberi bőrt.
  • Világos és sötét részek beállítása a képhez illő kontraszt kialakításáért.
  • Enyhe peremsötétedést adtam hozzá, hogy koncentráljam a figyelmet.
  • Minimális vágás.
Bal oldalon az eredeti kép és jobb oldalon a feldolgozott.
Bal oldalon az eredeti kép és jobb oldalon a feldolgozott.

Szelektáláskor arra törekedtem, hogy semmiképpen se válasszak olyan képet a sorozatba, amin egy résztvevő félreérthetően vagy előnytelenül szerepel.

A forgatás nem időrendben zajlott, több napot és több hétvégét felölelt. A snitteket a rendező és a vágó illesztette olyan sorrendbe, hogy azok történetet meséljenek. A fényképek válogatásakor nekem ugyanez volt a feladatom. Az első képen bemutatom a résztvevőket, a másodikon egyértelművé teszem a szerepeket és a többi képen próbálom bemutatni a felvételek készítésének körülményeit, mozzanatait. A teljes galéria itt megtekinthető: The Battle of Souls Werkfotók

A zenei klip a Soproni BuSho rövidfilmfesztiválon megnyerte a fődíjat.

Zene
The Battle of Souls
Andrew Barasits

Írta, rendezte és felvette
Ábrahám Imre

Szereplők
Erdei Nóra Virág
Visy Márton

Vágó
Farkas Jenő

Külön köszönet
Ákos Győrffy – Pub Fiction Club

Fotózz, ahogy neked tetszik

Meg lehet mondani, hogy egy adott témát, hogyan kell megörökíteni? Megfogalmazta valaki, hogy melyek a fotózásra érdemes témák? Ki döntheti el, hogy milyen a jó fotó és milyen a rossz?

Lépten-nyomon belefutok olyanba, aki nagyon megmondja a fenti kérdésekre a választ, pedig ezek szerintem nem egyértelműen megválaszolhatóak. Persze szét kell választani a fotózást művészetre és alkalmazott fotográfiára. Utóbbi esetben valóban szűkül a fotós mozgástere és lehetnek olyan pontok, amik valós szakmai elvárások, sőt jobb esetben megjelennek a megrendelői elvárások között is. De én most azzal foglalkozom, ahol a fotósnak van mozgástere. Tehát nem valami végrehajtó szerepet tölt be, hanem a saját elképzelése szerint alkot (akár magának, akár másnak).

Azt fotózz, ami neked tetszik

Értem ez alatt azt, hogy olyan fotózást vállalj el, amivel tudsz azonosulni. Mert ha ez nem történik meg, akkor az látszódni fog az eredményen. Fotózáskor a témához közel kell kerülni, meg kell ismerni, mert csak úgy lehet hitelesen megörökíteni. Ha pedig nem külső felkérésről van szó, akkor még bátrabban tegyünk félre mindent, amit nem tartunk elég érdekesnek. Egy kis online siker miatt ne fussunk a tipikusan népszerű fotótémák után. Nyilván egy virág, naplemente vagy egy szemrevaló hölgy igazi like cunamit fog indítani, de ezek gyakran nem a fotóra érkeznek, hanem az alanyra vagy tárgyra.

Terep-Rally, Veszprém
Terep-Rally, Veszprém

Úgy fotózz, ahogy neked tetszik

Amikor a fényképezést tanuljuk, akkor minden témához megkapjuk az instrukciókat. Ezt így kell, azt úgy kell. Mindannyian ismerjük ezeket a kijelentéseket: portrézzunk nagytelével, komponáljunk a harmadolóra, a horizont legyen vízszintes, a vonalak legyenek egyenesek, rekeszeljünk a maximális élességért. Az ilyen alapvető dolgok után pedig jönnek a “nagyon kreatív” képjavító ötletek a Petapixelről meg a hasonló oldalakról. Akik szeretnek általánosítani, azok erre mondják, hogy az effektes korszakba (vagy HDR korszakba) lépett a fotós: ilyenkor azt érezzük, hogy a nem túl érdekes képünk ezektől a trükköktől mégis annak tűnhet. Valójában akkor leszünk jó fotósok, amikor tudatosan félre tudjuk tenni a szabályokat meg az éppen trendi tippeket. Így lehet olyan képet készíteni, ami tartós lesz és valóban megérinti a nézőt.

Cintia, Sopron
Cintia, Sopron

Azzal fotózz, ami neked tetszik

Egyik jó barátom szokott minden vásárlási tanácsadást ezzel lezárni: azt válaszd, amelyik neked tetszik. Teljesen igaza van, felesleges szőrszálhasogatóan elemezni a specifikációkat, sőt mások véleményére is módjával hagyatkozzunk. Tipp: mindenki a sajátját fogja ajánlani. Válasszuk ki azokat az eszközöket, amik megfelelnek a célnak, majd tapogassuk meg és próbáljuk ki őket, nézzünk róluk videókat. Használat közben nem a plusz két megapixelen vagy az 1/3 fényértékkel tovább emelt ISO értéken fog múlni a jó kép (vagy csak nagyon ritkán), hanem azon mennyire jó érzés kézbe venni azt a gépet, milyen a kezelőfelülete, a menüje vagy az eszköz burkolata. Ha szeretjük használni vagy akár csak tapogatni a készüléket, akkor jobban el tudunk mélyülni a fotózásban és jó képeink lesznek.

The Battle of Souls forgatás
The Battle of Souls forgatás

 

Mire használjuk az Instagramot?

Nagyon sokan fent vagyunk Instagramon, de nem mindannyian ugyanabból az okból. Az eredeti, egyszerű ötletből mostanra a Facebook-birodalom egyik fontos alappillére lett, és ugyanígy bővültek a felhasználók körei is.

Az Instagram sikere talán egyszerűségének tudható be: mivel nem akarták egy asztali alkalmazás vagy weboldal tudását belezsúfolni, ezért az nagyon kevés funkcióval rendelkezik. Viszont ez a kevés funkciója könnyen kezelhető. A sikerhez valószínűleg hozzájárultak a szűrők is, amikkel unalmas felvételeinkből rögtön hangulatos képeket varázsolhattunk.

Közösségi oldal

Igen, ez is közösségi oldal. Eleinte fotós közösségi oldalnak indult, de most már nem csak a fotózás iránt érdeklődőknek szól. Egy lapon emlegetik a Facebookkal, Tumblrrel és a Twitterrel. Akinek az ismerősei fent vannak, minden bizonnyal külső és talán belső késztetést is érez arra, hogy regisztráljon. Mindenki látni szeretné, milyen fotót posztol az ismerőse.

Reklámfelület

Ahol közösség van, ott hirdetők is vannak. Mondhatni évekkel azelőtt, hogy az Instagram tényleges hirdetési opciókkal jelentkezett volna, már tele volt cégekkel a hálózat. Helyi nyereményjátékokkal, állandó termékfotókkal és instant kedvezményekkel jelentek meg. Most pedig a Facebook elindította azt a folyamatot, aminek a végén az Instagram kezdőoldalunk is tele lesz nekünk szánt hirdetésekkel és mindenféle cégek ajánlataival.

Fotós oldal

Nagyon sok fotós megjelent az Instagramon azért, hogy eggyel több helyen mutogassa a fényképeit. Gyakran ugyanazokat a fényképeket posztolják, amiket már máshova is feltöltöttek, ritkább esetben pedig werk fotókkal jelentkeznek. Utóbbi még jópofa, egy kis bepillantást mutat a munkájukba és életükbe. Azonban sokan tényleg csak arra használják, hogy a félmilliós gépükkel készített képeiket 1080×1080 pixelbe (korábban ennél is kisebbek voltak a képek) és néhány colba zsugorítsák.

Mobilfotós közösség

Szerencsére népes számú csoportot alkotnak azok, akik az Instagramot egy külön szociális körnek tartják, és oda dedikált tartalmat készítenek. Jobbára a telefonjaikkal. Én is ebbe a kategóriába tartozom.

Ha jól emlékszem az Instagram volt az első olyan platform, ahol nem akartam mindent megmutatni, hanem egy koncepciót követve, dedikált, vagy válogatott tartalmat raktam oda. A koncepció kifejezés talán túlzás, de a szabályom az, hogy csak fekete fehér képet rakok fel. Az elhatározást három dologgal támasztottam alá:

  1. A telefonok szenzora nagyon zajos, ami fekete fehér képeknél kevésbé zavaró (sőt, inkább előnyös is).
  2. Meg akartam tanulni jobban használni a monokróm látásmódot.
  3. Ki akartam deríteni, hogy egy koncepció vezérelt profil hogyan teljesít.

Az Instagram köré épült szolgáltatások, alkalmazások, közösségek azóta egy hatalmas világot alkotnak. Én is már a képeket a VSCO Cam-mal dolgozom fel, asztali gépről a Pixsta vagy az Iconosquare segítségével böngészem és rendeltem már képeket az Origramiról.

Instagram vscohu umcollective bnwhungary
vscohun – @martonnovak1 | umcollective – @lovishecho | bnwhungary – @baraarts

Ajánlott közösségek:

Back to top