Halknak lenni jó

Bármilyen eseményen is járunk, elfogadottnak tartjuk, hogy néhány felkért – vagy fel nem kért – fotós mindenki más nyugalmát figyelmen kívül hagyva fényképeket készít. Villan a vaku, csattan a zár és talán még egy elektromos motor is kerreg néha. Mindenki érti: meg kell örökíteni az eseményt és a fényképezőgépek úgy működnek, hogy villognak meg csattognak. Erre csak azt tudom mondani, hogy folyamatos a fejlődés és már rég nem itt tartunk.

Nemrég a Körmendi Vegyeskar előadásán voltunk ahol kérésre felvételeket készítettünk. Az esemény egy templomban volt, ahol az énekkar tagjai nagyon meghitt hangulatot teremtettek. Rajtunk kívül egy videós és két fotós volt jelen. A halk részeknél, beszédeknél és a dalok között távolról hallani lehetett a fényképezőgépek hangját: azt a tipikus, összetett kattanást. Ez a hang a tükör felcsapódása, a zár lefutása majd a tükör lecsapódása által keletkezik. Szeretem ezt a hangot, de igazából sok helyre nem illik, mint például halk, meghitt eseményekre: előadások, esküvő, keresztelő, megnyitó vagy bármilyen fellépés. Kényszerből megszoktuk, hogy ezt kell hallgatnunk: régen csak tükörreflexes gépekkel lehetett könnyedén, jó minőségi képet készíteni. Bár ezekben a gépekben is van halk üzemmód: ez általában csak annyit jelent, hogy más ütemben zajlik le a folyamat, így nem tűnik olyan hangosnak. Ezt nevezhetjük félmegoldásnak.

Olympus OM-D E-M5

Vannak már valóban halk gépek, sőt teljesen hangtalanok is. A tükör nélküli fényképezőgépek belsejében nem csattog a tükör, csupán a zárat lehet hallani. Sőt, az elektromos zár óta már azt sem feltétlenül. Ráadásul ezeknek a gépeknek nincsen képminőségbeli hátránya a tükrös társaikhoz képest, ezért joggal mondhatjuk, hogy vannak események, amelyeket illetlenség hangos géppel fotózni. Ilyen esemény az esküvő is.

A mi táskánkban jelenleg Olympus OM-D gépek és egy Fujifilm X100 található, mindegyikük halk és kicsi. Az objektívek kicsi és fényerős fixek, amelyekkel garantált a lehető legjobb képminőség. A felszerelésünk nem zavaró, nem feltűnő. Először kicsit tartottam attól, hogy a násznép nem adja meg a kellő tiszteletet – így esetleg ellehetetleníti a munkánkat –, de a félelmem alaptalan volt: a fényképezőgép méreténél sokkal fontosabb a fotós mozgása, viselkedése és kommunikációja.

Véleményem szerint ha egy fotós tiszteli a párt – vagy az előadót, a közönséget, a közeget –, akkor nem feltűnősködik egy nagy, hangos masinával és nem vakuzik indokolatlan helyzetekben. Helyette inkább diszkrét marad és nem zökkenti ki a jelenlévőket a pillanat varázsából.

Videók a fényképezőgépek hangjairól (angol):

 

Cimkék: , , , ,

Tetszett a bejegyzés? Biztosan tetszene másoknak is, oszd meg! Engem érdekel a véleményed, dobj egy hozzászólást!

Megosztás Facebookon