A kevesebb néha több

Az élet minden területén azt sulykolják belénk, hogy a több az jobb. A gyártók szeretnék elérni, hogy több fényképezőgépet és több tucat objektívet birtokoljunk. A képmegosztók arra ösztökélnek minket, hogy átláthatatlan mennyiségű fényképet töltsünk fel, a képek megosztása után pedig csak a lájkok számát nézzük. Mikor lett fontosabb a mennyiség a minőségnél?

Túl sok kép

Manapság elképesztő mennyiségű fényképet termelünk. Mivel a komolyabb képminőséget produkáló fényképezőgépek bárki számára elérhetőek, így szinte mindenki nyakában lóg egy. Emellett a nagy átlag számára már teljesen természetes, hogy bármikor, bármiről felvételt készíthet az okostelefonjával. Az emberek hajlamosak egy koncertet vagy előadást végigfotózni és videózni a hátsó sorból. Sokan a nyaralásukon több időt töltenek a látványosságok megörökítésével, mint azok csodálásával. Még egy esküvőn is a fél násznép a telefonja kijelzőjéről figyeli a meghitt pillanatokat.

A Canon felmérése alapján a vásárlóik 1/4-e havi 300 képnél is többet készít. Ha belegondolunk, hogy a vásárlók nagy részének ez csak hobbi – mellette munkája, családja és élete is van –, akkor ez a szám nagyon sok. Persze lehet mondani, hogy egy sportrajongó egy hétvégén a dupláját is ellövi ennek, de az már egy kirívó eset.

Sok turisztikai célpont már egyre határozottabban lép fel a fotós turisták ellen. A szobrokra mászó, szelfi bottal hadonászó nyaralók szinte mindenhol csak problémát okoznak. Persze nem mindenki önmagát akarja fényképezni, van aki egy-egy kiszemelt látványosságért megy. Ők azok, akik pár tucat képet megnéztek már arról a gyönyörű várról/hegységről/szökőkútról és utána élőben az állványukkal valahogyan befurakodnak a többi fotós közé. A végén elkészült képet úgy is ismeritek.

Prága

Előfordul, hogy ezt a rengeteg képet senki se nézi végig, talán még a készítő sem. Ha mégis megteszi, akkor biztosan elégedett lesz belőlük néhánnyal és a “sokat fotóztam” elnyomja a “jót fotóztam” érzést. A fent említett Canon felmérésben az is kiderült, hogy a fogyasztók 80%-a jónak vagy kiválónak tartja a saját fotós képességeit.

Törekedjünk a minőségre

A fent említett túlkapás – túl sok mindenről túl sok kép – rám is jellemző volt régen. Egy idő után, ahogy az életemben, úgy a fotózásban is tudatosan az egyszerűség felé fordultam. Annak ellenére, hogy mindig nálam van egy fényképezőgép, már nem fotózok le mindent. Nem akarok régi épületekről, bogarakról meg kockásliliomról készült képeket. Bőven nagy kihívás az emberábrázolás, ez az irány is egy végtelen hosszúságú tanulási folyamat. A szakmámban is megtanultam már, hogy akkor lehetünk igazán jók valamiben, ha specializálódunk.

Szabolcs Olympus E-M5
Olympus E-M5 + M.Zuiko 17mm F1.8 – nyaralást és fesztivált is fényképeztem már ezzel a kombinációval

A fotózásban “a kevesebb néha több” elvet úgy érhetjük el, ha:

  • nem akarunk mindent lefényképezni
  • időt töltünk korábbi fényképeink elemzésével
  • kevés, de jól összeválogatott felszereléssel rendelkezünk
  • csak olyan kiegészítőket használjuk, amikre feltétlenül szükségünk van
  • filmre fotózunk, vagy digitális esetén korlátozzuk az elhasználható expók számát
  • minden felvétel elkészítése előtt belegondolunk: biztos, hogy nem lehet jobban elkészíteni?
  • előre meghatározott céllal és elképzeléssel indulunk útnak
  • minimális felszerelést viszünk magunkkal: egy gépváz és egy objektív rengeteg dologra alkalmas
  • kevés képet publikálunk
  • kritikusak vagyunk magunkkal szemben
  • nem a visszajelzések mennyiségére, hanem minőségére koncentrálunk
  • nem a felszerelésünk korlátaival, hanem a sajátjainkkal foglalkozunk

Cimkék: , , ,

Tetszett a bejegyzés? Biztosan tetszene másoknak is, oszd meg! Engem érdekel a véleményed, dobj egy hozzászólást!

Megosztás Facebookon